-azonnal adjon egy jegyet erre a vonatra-Bill a pénztárosnak
-meik vonatra első osztály vagy másodosztályú helyjegyet kér?-a nő halál nyugodtan
-tökmindegy..csak adjon már egy jegyet
-jó elnézést..máris adom…..tessék-a nő
-köszönöm-kifizette majd szaladt ki a vonathoz..
de késő volt..éppen látta ahogy beindul a vonat és elkezd haladni
-neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee-torka szakadtából ordított-azonnal álljanak meg..-majd elkedzett szaladni..de nem érte utól..látta h az aki eddig az élete értelmét jelentette, ott ül az ablaknál és sír. Én is megláttam őt h ott áll kint..nekitámasztottam a kezemet az ablaknak és sirtam..halkan ámde jól láthatóan mondtam neki h „Szeretlek”..ő is sírt mind a ketten sírtunk..majd láttam h Nad és Tom odaszalad Billhez és Tom megöleli öccsét ..és ugy sir..Tom szúrósan nézett rám..eszembe jutott vmi..és elkezdtem keresni a telefonomat..tárcsázni kezdtem Billt..felvette
* ne haragudj de muszáj volt elmennem..szeretlek nagyon-én
*méghogy szereted..önző ribanc vagy..utállak..és örülök h a nővéred nem ilyen mint te-tom nekem megvetően
*azért kellett elmennem h el tudjam felejteni..mindenkinél jobban szeretem de ez kettőnk között nem fog működni és ezért ne haragudjatok rám..mondd meg neki is h mindenkinél jobban szeretem és h találjon egy olyan lányt aki legalább annyira szereti mint én, sziasztok-azzal letettem a telefont és hangos zokogásban törtem ki..ugyse hallja senki igy sirhattam bármennyit
megérkeztem haza
csengetek a házunkba…semmi…csengetek megint…semmi…ránézek az órára..hopsza..fél 6..ienkor még alszanak..nembaj azért csengetek
kijöttek…elég érdekesen néztek rám h ez az idióta mit keres itt kisírt szemekkel hajnali fél 6kor az ajtóba..
-hátte mit keresel itt?-anya még mindig nem hitt a szemének
-nem szeretnék róla beszélni-azzal felviharoztam a szobámba
˙6hónap múlva˙
..mély depresszióba estem..senki sem tud rajtam segiteni..de doki, se bogyók, se senki! illetve egyvalaki tudna..de őt soha nem fogom visszakapni..mert hülye voltam..menekültem az érzéseim elől..pedig milyen boldogok is lehettünk volna együtt?! de hát.. titkon azt remélem h egyszer valaha még boldog leszek.. egy uj időben, uj hejen, de egy dologban biztos vagyok; vele tudok boldog lenni .. : (
-jólvagy?- kéredzik ujabban nagyon sokszor az emberek
-igen, köszönöm- válaszoltam a számomra ismeretlen idegennek
-nézze meg a világ!! meg sem ismeri az egykori legjobb barátját-mondta szemrehányóan az illető
-öhm.. bocsika, de ki is vagy?-én mert tényleg nem tudtam h ki az
-nahát : O.. te tényleg nem ismersz meg – gondolkodott el az illető-Andrew, Andrew Griffin, a te Andy-d .. még most sem emlékszel rám?
És beugrott.. a gyerekkori barátom, Andy.. szinte elválaszthatatlanok voltunk, minden hülyeséget együtt csináltunk, de ő elköltözött és itthagyott engem
-úristen de megváltoztál-és gyorsan a nyakába ugrottam (kb 190 centi magas, szőke, zöld szemű és kelég izmos, tehát én kb a válla alá se érek de nembaj xD)
-méghogy én változtam, a kicsi Heidi Boss h megnőtt- és jó szorosan megölelt
-és mit csinálsz itt a városban?-kérdeztem
-látogatóba jöttem, nagymamámhoz.. rég láttam és gondoltam meglátogatom, éste? mitől vagy ilyen letargiába?
-hosszu és bonyolult : S
-nekem van időm, menjünk, üljünk be egy étterembe és beszélgessünk, rendben?- és megsimogatta az arcomat azokkal a nagy tenyereivel
-oké, menjünk : )
És elmentünk egy gyorskajáldába (nem nevezem meg.. amugy BurgerKing xD) és leültünk enni
-na szóval mi a baj?- kérdezte, és én elmondtam neki mindent a kezdetektől
-sajnálom, hogy így alakult : ( és beszéltél már vele azóta?
-nem. azóta amióta eljöttem tőlük nem-én
-Nadine-nal se?- kérdezte kiváncsian Andy
-nem, ő is haragszik rám.. na de mostmár ne rólam beszéljünk.. neked? vagy bnőd?-én
-hát.. volt, de nem illettünk össze, ő is mást akart, és én is. Neki én csak egy olyan trófea voltam a gyűjteményében, csak az a baj h nekem ezt mondták, de én nem hittem el, nem hittem el, h egy ronmlott lány, és amikor megmutatta a foga fehérét rögtön véget vetettem a kapcsolatunknak.. de sajnos még mindig zaklat, nem fogja fel h egyszerűen nem akarok tőle semmit, csak zaklat és zaklat. És tudod h mit csinált h engem „idegesítsen”?-bólogattam h nem-összejött az egyik barátommal mondván h ez engem mennyire fog idegesiteni, de mivel nem jött neki össze ezért most megpróbál nekem keresztbe tenni xD, de én csak nevetek rajta, mert csak magát égeti
hát.. lesokkolt amit mondott, hogy vannak ilyen elvetemült emberek, akik mindent megtesznek azért h a másikat boldogtalanná tegyék pusztán azzal, h léteznek
-hát, nem tudok semmit se erre mondani, egyszerűen lesokkoltál : O, nem tudom h h kezdhettél ilyennel
-hidd el.. én sem.. már azt is megbántam h megismertem őt
-figyelj csak, lenne egy ötletem ..
de h mi az csak a következő részben ; )
