13.rész
-úristen…hát szijja Tomcika..de rég láttalak..-egy számomra ismeretlen személy
-szia Nadja..:S-Tom
-miaz már nem is örülsz nekem?-ezek szerint Nadja
-miért örülnék?megcsaltál..annak örülök h eddig nem bukkantál fel az életemben-Tom mármár ordítva
-Tomicica miért kiabálsz velem?-Nadja
-mert azt szeretném h örökre eltűnj az életemből!-Tom
-jó oké..legyél akkor a szőke ribancoddal-Nadja idegbetegen
-mi…-Nad de nem tudta elmondani mert Tom közbe vágott
-igen leszek is mert őt legalább szeretem meg úgy mint téged! és jobban teszed ha elmész innen-Tom idegesen-mire vársz még?
-megyek..most elmegyek, de még fogtok hallani rólam-Nadja azzal elviharzott
-ez mi volt?-én
-háát…összefutottunk az egyik exemmel-Tom és lehajtotta a fejét-sajnálom:(
-ezen nincs mit sajnálni..én tökre megértelek-Nad majd megölelte
-szeretlek-suttogja Nad fülébe Tom
-oké-Nad csak ennyit mondott mert egyszerűen nem hitt Tomnak
-na akkor mehetünk?-Bill
-igen mehetünk-Nad
majd elindultunk be és egész nap hülyültünk:P..volt egy nagy csúszda amin annyira mentem h majdnem kiestem belőle de nem csak én hanem mindenkixDmajd odajött hozzám egy csaj miközbe egyedül napoztam..
-szia Lisa vagyok..nem te vagy véletlenül a Kaulitz ikrekkel itt?-Lisa
-de igen én velük vagyok itt-én-de miért kérdezed?
-..mert Bill a barátom és kb 3 hete nem hallottam róla-Lisa
-hát mi csak ottvagyunk náluk egy pár hétig a tesómmal..látod az a szőke csaj aki Tommal hülyül-én visszafolytott sírással
-na jó megyek én..majd megmondod Billnek h jelentkezzen?-Lisa
-igenigen persze megmondom:)-én-szia
-szia-Lisa és azzal elment..nem tudtam mire vélni ezt a dolgot így elmentem Nadhoz
-Nad..hazamegyek-én
-miért..?-Nad
-mert már elfáradtam-én(aam én télleg ilyen vagyok h nem szoktam elmondani h mi a bajom inkább magamba tartom és az ellenkezőjét mutatom.viszont mikor nem látja senki akkor kiadom magamból a dühöt)
-sziwem.ne menjek veled?-Bill
-nem kell velem jönnöd….szivem-én,furán mondva a szivemet
-oké akkor jólegyél szeretlek.szia-Bill majd adni akart egy csókot de csak egy szájrapuszit adtam neki
-sziasztok-én
-szia-jött az egyhangú válasz mindenkitől..majd hazaindultak és mikor hazaértem..
-wááááááááááááááááááááá—ordítottam egyet
-hogy lehet ennyire..ennyire..ennyire..köcsög?-én sírva
-na jó..nem fogok miatta sírni-én de nem nagyon ment..majd felmentem a szobánkba és ledőltem aludni de Bill illatát éreztem az egész szobába és csak folyt a könnyem..majd elaludtam,majd felkeltem arra h vki bebújik mellém
-jóreggel cica-Bill
-szia.hány óra van?-én kómásan
-7
-Bill beszélnünk kell...tudok rólad és Lisáról,miért nem mondtad el?-én mármár sírva
-..
de h erre mit mondott a következő részben:P
